Gemenc

Gemenc

A Dunaföldvár és a jelenlegi országhatár közötti magyar Duna szakaszhoz a szabályozások előtt nagy kiterjesztésű ártér tartozott, melynek ősi elnevezése a Sárköz. Régi magyar szóhasználat szerint a „Sár” mocsarat, vagy mocsaras területet is jelent. Tehát az elnevezést értelmezve ez egy olyan terület, ahol kisebb szárazulatokat vizenyős terek, mocsarak vesznek körül. A mocsarakon kívül azonban ezen a vidéken nagy kiterjedésű ártéri erdőségek is voltak.

A 19. századi vízrendezések és folyószabályozások eredményeként első lépésként megépültek az árvédelmi töltések és megtörtént a folyó szabályozása. A Sárköz Dunántúli részének, az úgynevezett tolnai sárköznek a rendezését végző ármentesítő társulat azonban az árvédelmi töltés vonalát illetően nem tudott megegyezni a 
korabeli birtokossal a Kalocsai Érsekséggel. Így hosszú huzavona után 1867-ben ezt a vonalat a birtokhatáron húzták meg 7-8 km-re a Dunától. Így tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy megmaradt mára egy darabban ez a 180 km2-es hajdani ártéri terület, amit ma Gemencnek nevezünk. Ez a nagy biológiai sokféleségű ártéri világ a Sió torkolatánál kezdődik és 35 km hosszban kíséri a Dunát egészen Báta községig.

Képek : László Anasztázia

növényzet szempontjából az ártérnek két jellegzetes eleme a magas ártér, ahova az árvizek csak ritkábban jutnak el és az úgynevezett alacsony ártér, ami minden magas víznél elöntés alá kerül. A magas ártér jellegzetes erdő társulásai a keményfásoktölgy, kőris, szil, ligeterdők. Ezzel szemben az alacsony ártérre a puhafások a jellemzőek a nyarak és a fűzesek.

Az állatvilág legjellegzetesebb képviselői, a madarak közül a különböző gémfélék, récefélék és Gemenc címermadara a fekete gólya. A ragadozó madarak jellegzetes képviselői a réti sasok, illetve igen komoly állománya él itt a barna kányáknak. Magyarországon mind a feketególyából, mind pedig a rétisasból a legnagyobb létszámú fészkelő közösség itt található. A nagytestű emlősök közül a legismertebb itt a híres gemenci gímszarvas, valamint a nagy létszámú vaddisznó állomány. A kisebb emlősök között okvetlen meg kell említenünk az 1980-as évek végétől betelepített eurázsiai hódállományt.

Ez a kiterjedt ártér bőven termeli a halivadékot és dúsítja a folyó halállományát. A legismertebb jellegzetes halfajok itt, a nyurga pontyok, ezek a halfaj vad változatai, a különböző keszeg félék nagy száma, a dévérkeszeg, a karika keszeg, a szilvaorrú keszeg, híres ragadozók a balin, a csuka, a süllő illetve szép állománya van a nagy termetű szürke harcsáknak. Mindebből következően valamikor tradicionális foglalkozás volt itt a halászat és a kifogott hal egy részét a város alatti halászparton árusították halászbárkákból. Ezt a szerepet mára inkább a sporthorgászat tölti be.
Gemenc ma az 1986-ban alakult Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legértékesebb területe.