Hajómalmok a Dunán

Hajómalmok a Dunán

A vízi munkagépeknek egy jellegzetes típusa volt valamikor a hajómalom. A gőzgépek megjelenése előtt a Duna menti vidék gabonájának őrlését kizárólag ezek a malmok végezték. Az 1880-as években a Baja városához tartozó, mint egy 15 km-es Duna szakaszon sokszor több mint 50 malom is horgonyzott. A Duna ereje, környezetbarát módon, minden szennyezés nélkül forgatta a két hajótest között az energiát adó malomkereket, a „készség”-et, ami az erőátviteli rendszeren keresztül meghajtotta a malomkövet. A teljes szerkezet a nagyobbik hajótesten volt elhelyezve, házszerű felépítményben. Ezért ezt házhajónak nevezték, még a kisebbik hajótest tartotta a lapátkerék tengelyének másik végét és ez volt a völgyhajó. Ezeket a malmokat a vizimolnárok üzemeltették, akik nagyon gyakorlatias emberek voltak, minden vízi feladathoz értettek, sokszor a malmot is maguk építették.

A jó minőségű bácskai gabonát oda, majd a megőrölt lisztet vissza, a molnárlegények szállították a malom és part között jól megrakott ladikokkal. Így alakult ki az evezésnek egy sajátságos módja, a molnárevezés vagy a „védlizés”, ahogy ezt a hajósok mondják. A molnárlegény a ladik farában állt és egy hosszú kormányevezővel a hal farkának mozgásához hasonló műveletet végzett és ezzel hajtotta előre nehéz rakományával a hajóját.
Ezek a malmok azonban vidékünkön itt a Sárközben nem csak gabonát őröltek, hanem a bácskai konyhából elmaradhatatlan fűszernövény szárított termését is, a paprikát. Így ebben a korban elkülönítettek a gabonát őrlő
malmoktól, paprikamalmokat is.

Miután az 1950-es évektől a hajómalmok a Dunáról eltűntek, hogy hírmondójuk maradjon, a városban megalakult a Bajai Hajómalom Egyesület. A cél az volt, hogy megkíséreljék közadakozásból rekonstruálni a valamikori hajómalmok egy példányát. A próbálkozást siker koronázta, így 2017-re megépült a Sugovicán jelenleg is látható korabeli malom. Előre egyeztetett időpontban lehet látogatni, ahol jelenleg az eredeti malomszerkezetet elektromos áram üzemelteti.